1. nagy térbeli távolságban. távol a határban; távol hazájától.

2. messze(bb) levő helyre; távolra. távol került a szüleitől; lépj távolabb!

3. olyan helyzetben, állapotban, hogy a jelzett helyen, eseménynél nincs jelen. távol maradt a mulatságról; ▸ távol tart valakit valakitől, valamitől ▸ távol áll van valakitől, valamitől ▸ távol áll van tőle, hogy távol áll tőlem, hogy beleszóljak. | ▸ távolról sem ▸ távolról sincs ezt távolról sem akartam.

4. <nagy minőségi, tartalmi, fokozati különbség kif-ére.> a két ruha minősége távol van egymástól. | <kapcsolat, összefüggés hiányának v. laza voltának kif-ére.> a könyv témája távol esik az ő érdeklődésétől; távolról rokonom; lélekben egyre távolabb került tőlem.

5. ritk <időben> messze. távol van már az az idő, amikor ...

6. (jelzőként) rég vál távoli. távol vidékek.

1. messzeség. a távolban feltűntek a hegyek.

2. távolság, térköz. néhány lépésnyi távolban követi; ▸ tisztes távol | ritk irod időbeli távolság. a múltak távolából.

1. az o hosszú párja.

2. ennek írásjegye (ó, ó). | <rövidítésként:>. ▸ ó

1. irod ódon, ősi.

2. irod elavult.

3. nép nem ez évi <termés(ű) >. az ó vörösborból adj, ne az újból!

[ fgr ]

1. <fájdalom, szomorúság, vágyódás, félelem kif-ére.> ó, de kár!; ó jaj!

2. <csodálkozás, tetszés, öröm kif-ére.> ó, hát ez remek!

3. <udvariassági kif-ek bevezetésére.> ó, bocsánat! | irod <megszólítás előtt, kül. kérést, könyörgést kifejező m-ban.> ó, emberek!

[hangkit]

1. kat | ▸ tisztek | ilyen rendfokozatú személy. a gyűlésen a tisztek részvétele kötelező.

2. alacsonyabb tiszti beosztású postai, ill. vasúti tisztviselő. | rég tisztviselő, pl. gazdatiszt.

3. sp sakkban bármelyik figura a gyalogon kívül.

4. vál hivatali hatáskör, munkakör. ▸ tisztében áll valakinek valami

5. vál tisztség, szerep(kör). a vőfély tisztét ő töltötte be.

[ szláv ]

I. mn-képző

II. fn-képző